A készülő munkák terveit (legyen bármiféle munkáról szó) nem szoktam világgá kürtölni. Mert minek dicsekedni azzal, ami még nincs is, meg hát, ha a terv akármi miatt kudarcba fullad, nem kell magyarázkodni. Most mégis leírom a terveimet, s ennek egyetlen oka van: az idő, pontosabban annak hiánya. Magyarán: fogalmam sincs, hogy mikor lesz időm mindezeket megvalósítani, annyit tudok csak, hogy egyhamar biztosan nem. Szóval leírom, hogy miket találtam ki, közprédára bocsájtom, s ha számtalan olvasóm közül bárki azt gondolja, hogy egyik vagy másik nem is olyan nagy hülyeség, s megpróbálná a tervet megvalósítani, mát isten neki fakereszt. Konkrétan két tervemet írom le, az egyik a Babetta Streetmate, a másik a Röpsúlyos Riga.

Babetta Streetmate

Az smkp-knál gyakran okoz esztétikai gondot, hogy a motorblokk túl kicsi, s nem tölti ki a motor "testét". A hiányosság elleplezésére többféle megoldás létezik, a leggyakoribb, hogy "álló" tankos elrendezésűre készítik a motorokat, ilyen pl. a Babetta - itt az ülés és a kormány közötti részt szándékosan üresen hagyják, amolyan "női vázas bicikli" megoldás szerint. A nagymotorok (persze a modern nagyrobogóktól eltekintve) mind "fekvő" tankosak, vagyis az ülés előtt, az ember lába között helyezkedik el a tank - ez az "átlépős", "férfi váz" elrendezés. Az ilyen motorok "motorosabb" vezetési élményt nyújtanak. Viszont kismotoroknál a tank alatti rész nagyobb, mint amit a blokk ki tud tölteni. Van néhány típus, ami büszkén vállalja ezt a folytonossági hiányosságot, pl. a Puch Magnum, de többnyire igyekeznek ezt az űrt kitölteni valahogy. A Verhovinán légszűrő dobozt tettek ide, a Jawa Mustangnál meg a benzintankot nyújtották meg lefelé egész komikus módon. A Simsonnál sikerült legjobban kitölteni az űrt - az indokoltnál nagyobb dobozokkal, tetszetősnek nem mondható tank formával, túlméretezett hűtőbordákkal.

Az üres helyek kitöltésére van egy egészek kézenfekvő megoldás, amit csak a Gilera DNA és a Tomos Streetmate alkalmaz: körbeburkolták az űrt és csináltak egy csomagtartót.

Ezeknél a motoroknál a kormány és az ülés közötti rész bár benzintanknak néz ki, de valójában egy zárható csomagtartó.

Az alsó motor egy pedálos Streetmate, de létezik (sőt talán elterjedtebb) berúgó karos is.

Véleményem szerint ez egy zseniális megoldás. Furcsa módon nem terjedt el, sőt, ez a két típus nem lett igazán sikeres, legalábbis a DNA-t már nem gyártják, a Streetmate-nek készült újabb verziója, a Streetmate r, de a Tomos honlapján a kínálat között egyik sem szerepel. A DNA variátoros volt, a Streetmate pedig két sebességes automata váltós. A Streetmate átlagos smkp méretű; érdemes megnézni az ülés formáját "sportosan íveltnek" néz ki, de a fő cél alighanem az ülésmagasság emelése volt.

A Babetta Streetmate-tel tehát egy ilyesmi motort képzeltem el. Gyakorlatilag nem is kell alakítani a Babettán semmit, csak egy ülést (pl. Simsonét) tenni fel rá és egy ál-tankot gyártani az eredeti tank köré-fölé.

Ha aprólékosabban végiggondoljuk a dolgot, persze előjönnek a problémák. Ha a Simson ülést föltesszük a Babetta csomagtartóra, az túl alacsony - meg kell tehát emelni valahogyan. Persze megemelhetjük az egész motort egy hosszabb hátsó rugóstaggal is, de alighanem elkerülhetetlen, hogy az ülés alatt is egy burkolt részt alakítsunk ki - aminek az alja a Babetta csomagtartója.

Az ál-tankot/burkolatot több helyen kell rögzítenünk a vázhoz. Az ülés alatt rögzíthetjük ahhoz a csavarhoz, amivel a Babetta ülésmagasságát állítottuk be, vagy rögzíthetjük a hátsó lengéscsillapítókat rögzítő csavarhoz. Lent/elől rögzíthetjük oda, ahol a benzintankot kell a vázhoz csavarozni. Más fix rögzítési pont sajnos nincs - használhatjuk még a tank felső rögzítésére használatos kis csavart, de ez elég kicsi, nem sok terhelést bír - elképzelhető, hogy egy bilincsfélét kell készíteni az első villanyakhoz. (Mint a Verhovettánál is, itt is a teljes visszaépíthetőségre gondolva tervezek.) A kevés számú rögzítési pontot laposvasból készült vázzal kötném össze - ekkora plusz súllyal azt hiszem mindenképpen számolni kell. A burkolat többi része műgyantából és üvegszálpaplanból készülne. Ennek elkészítésébe még nem ástam bele magam, lehet, hogy pl. egy hungarocellből kifaragott mintáról el lehetne készíteni az egészet, vagy valamilyen drót vázra  csinálni egy mintát... majd meglátom, ha már ott járok. 

Röpsúlyos Riga

Sokszor panaszkodtam már amiatt, mert a Rigák/Verhovinák kuplungja számomra (s talán nem vagyok ezzel egyedül) használhatatlan, kezelhetetlen. A legideálisabb megoldás számomra a röpsúlykuplung használata, vagyis amikor a fordulatszám növelésekor automatikusan zár a kuplung. Mint pl. a robogóknál vagy a Babettánál. A 207-es Babetta gyakorlatilag nem is áll másból: egy belsőégésű motor és egy röpsúlykuplung. A Babetának egyetlen hiányossága van: mivel egysebességes, a végsebessége eléggé korlátolt. Ha nagyobb sebességet akarunk, automata váltót (variátort) vagy hagyományos váltót kell használnunk.

A Riga és a Babetta blokk ötvözéséről már írtam korábban, s okosan le is vezettem, hogy nem lenne életképes megoldás. Most már másképp gondolom; szerintem nem lehetetlen a házasítás. Azóta annyi változott, hogy megismertem a Babetta blokkot, s már látom, hogyan működik: a főtengely végén lévő kuplungot kivezetik oldalra a blokkon kívülre, s visszavezetik a hajtóműbe. Ezt talán nem lehetetlen megcsinálni a Rigánál sem. Mindkét esetben a főtengely tövénél van egy kis átmérőjű fogaskerék, ami a (ilyen vagy olyan) kuplung zárt vagy nyitott állapotától függően adja tovább a forgást a többi fogaskeréknek. A Babetta kuplungszerkezetét kell valahogy rávarázsolni a Riga főtengelyére s a Riga kis fogaskerekét (ami a kuplungkosáron van) hozzácsatlakoztatni a Babetta kuplunghoz. A Babetta kuplungszerkezetét természetesen a Riga hajtóművön kívül elhelyezni, a tengely egy szimeringgel tömített lyukon jön ki a blokkból, ugyanúgy, mint a Babetta blokknál.

A motor használata egyszerű lenne. Az indítás ugyanúgy zajlana, mint a hagyományos Riga blokk esetén - a Babetta kuplung indítópofái adnák tovább a forgási energiát a főtengelynek. A Riga sebességváltó üres fokozatának hála a motort nem csak sztenderre állítva lehetne indítani, mint a Babettát. Más funkciója nem lenne az üres állásnak - a motor alapjáraton járva sebességbe kapcsolva nem forgatná a kerekeket. Az elindulás úgy történne, mint a Babettánál: húzzuk a gázt és a motor magától elindul. A váltási sebességre érve a gázt vissza kell engedni, hogy a váltó mentesüljön a terheléstől s át kell váltani kettesbe. A gáz húzása után már kettesben gyorsulunk. A váltás egyébként bármilyen sebességnél végrehajtható, nem kell kipörgetni egyesben a motort (mint a hagyományos váltó esetén) - alacsony sebességnél a kuplung "csúsztatva" indít. Lényegében kettesben indulni is lehet, csak úgy lassú lesz a gyorsulás.

Update:

A fenti sorokig jutottam tegnap az elképzelésem leírásában, amikor rájöttem, hogy valami mégsem stimmel.

Lassításnál és lefelé váltásnál nem működne jól a dolog, azért, mert a forgó kerék a Babettánál forgatja a főtengelyt, ez egyrészt motorfék, másrészt a motor beindítását ez teszi lehetővé. Tehát visszakapcsoláskor a váltó szerkezetét nem tudjuk függetleníteni a terheléstől; kettesből üresbe lehetne váltani, de ha egyesbe próbálnánk, ledarálódnának a kapcsolókörmök.

Szóval, ezt még át kell gondolnom.

 Update 2:

A röpsúlykuplungos Riga megvalósult. Bár még nem végleges a szerkezet, de a mostani állapotában is többször tettem meg vele 100 km fölötti túrákat. A részletek a https://vermesriga.blog.hu/ oldalon találhatók.