Hogy mi is az a Jawa Supreme? Íme:

Magyarországon aligha ismerik sokan ezt a típust, mivel hazánkban, sőt Európában nem forgalmazták (sajnos), csak az USA-ban (!).

És hogy hogy jön ez most ide...

Több korábbi írásomban panaszkodtam már arról, hogy a Verhovinát nem igazán könnyű kezelni. Csaknem használhatatlan a kuplungja, a két segességfokozat között hatalmas az áttétkülönbség - még pedál sincs minden típuson, hogy az ember rásegítsen. Aztán meg a Verhovina nem kifejezetten megbízhatóságáról híres gép, márpedig nem ártana, ha az ember úgy indulna útnak otthonról, hogy többé-kevésbé biztos benne, hogy meg is érkezik s nem kell tolnia a motort. A blogon a legtöbb írás arról akarna szólni, hogy hogyan lehet a Verhovina hibáit kijavítani, és megbízható, használható motort csinálni belőle.

Amikor valaki magyarországon vagy a környező országokban megbízható segédmotorról beszél, alighanem a Babettáról beszél. Pontosabban annak is 207-es típusszámú, egysebességes változatáról. Mert kétségtelenül így van: tirisztoros gyújtású, pofonegyszerű szerkezet.  Egyetlen nagyon nagy hátránya van ennek a motornak: végsebessége éppenhogy eléri a 40 km/órát, de inkább alatta van, úgy 35 körül. Lassúsága és kora miatt (hiszen mint minden szocialista kismotort, ezt is csak a 80-as évek végéig gyártották - tehát a legújabb példányok is veterán korúak már) ezt a motort szinte fillérekért árulják. Hasonló korú tirisztoros Simsont 100 ezer alatt nem lehet (vagy nem érdemes) venni - használható Babettát meg 20 ezer körül kaphatunk, kis hibásat meg akár fele ennyiért is. Alkatrészellátása kiváló, a Simsonéhoz hasonló. Tulajdonképpen a motoros boltokban csak ehhez a két kismotorhoz lehet alkatrészt kapni, s a Babetta-cuccok árai olcsóbbak a Simsonéinál. A minőség persze nem minden esetben kifogástalan, de ez minden más márkánál is így van.

Ha valaki olcsón akar motorozni, Babettát vesz, pár ezret rákölt és vígan, problémamentesen motorozhat évekig. Igaz, csak max 35-tel. Ennél tulajdonképpen egy jogosítványmentes elektromos/benzines bicikli is többet tud (persze szabálytalanul, hiszen nekik csak 25-öt enged a kressz) - de sokkal-sokkal drágábban.

A lassúság mellett a felszereltségek hiánya vagy alulméretezése is a Babetta ellen szól. Belvárosban index nélkül (még) életveszélyes(ebb) közlekedni, a kicsi dobfékek hatásfoka sem kielégítő, és a nagyon lassú gyorsulást sem tolerálják a belvárosi autósok.

Ha tehát valaki olyan kismotort szeretne, ami megbízható és a belvárosban is használható, nem választ Babettát. Ezért nem foglalkoztam sokáig én sem a Babetta gondolatával. Helyette a Verhovina feljavíthatóságában bíztam. Nemrég azonban beláttam, hogy a Verhovinát nem lehet városi közlekedésre alkalmassá tenni. Elhatároztam, hogy ketté választom, amit valaha egynek gondoltam: lesz tehát egy motorom, amivel közlekedek s lesz egy másik, hobbi célú motor. Ez mellesleg az anyagiak tekintetében is megkönnyebbítő hatású gondolat volt, mert korábban azon rágódtam, hogy mennyit merjek beleölni a Verhovinába a használhatóság igencsak kétes elérése érdekében - s hogyan magyarázzam majd meg a feleségemnek, ha a Verhovina, amire akár már egy autó árát ráköltöttük, miért használhatatlan még mindig.

A "használós" motor nem lesz témája ennek a blognak. Ez valószínűleg egy olcsóbb de azért megbízható robogó lesz. Ha majd lesz rávaló, mert jelenleg a házfelújításra megy el minden pénzünk.

A "hobbi" motor viszont felszabadult a funkcionalitás feltétlen kényszere alól. Ennek viszont az az ára, hogy mint a haszontalan dolgokra, csak a "fölösleges" pénzt lehet rákölteni. Ennél azért jobb a helyzet (a "fölösleges pénz" abszurd fogalom, ilyen nincs és nem is lehet), de a kiadásokat a minimumra kell/illik csökkenteni. Pl. a lehető legolcsóbb motorokban kell gondolkodni, mint a Babetta...

Nekem azonban Verhovinám van, s gyermekkorom emlékei is ide kötnek, ezt a típust tehát nek akarom lecserélni. Legfeljebb módosítani. Mert a Verhovina legfőbb hibáját, a kezelhetetlenséget és megbízhatatlanságot orvosolni lehetne a "Babettásítással".

Első gondolatom az volt, hogy a Verhovinába egy Babetta blokkot kellene beszerelni. Ezzel azonban az a baj, hogy a Babetta pedáltengelyére is szükség volna, s ehhez a Babetta vázrészének egy darabját is be kellene építeni.

S miközben tájékozódtam a nete a Babetták-terén, megláttam a Jawa Supreme típusnevű motort. Tüzetesebben megnézve a képeket azt vettem észre, hogy a babetta mérnökei csak egészen minimális módosításokkal hozták létre ezt a motort. A 207-es Babetta álló tenkját fekvőre cserélték s a bicikliülésre emlékeztető ülés helyére egy motor ülést tettek (fogattak fel lényegében a csomagtartóra). Az ide feltett képen nem látszik, de egy merevítő csövet behegesztettek a villanyak és az ülés közé, a tank alá.

Innen jött tehát a gondolat: a Verhovinából és a Babettából kell egy motort csinálni, ennek mintájára. A tankot és az ülést áttenni a Verhivináról a Babettára. Hogy egy kicsit Verhovinásabb legyen, az első villát kompletten, kerekestől-kormányostul áttesszük a Babettába és már kész is.

Ehhez azonban először egy jó állapotú Babettát kell beszerezni. Szétnéztem a neten, s találtam is valami ígéreteset: valaki belekezdett két babetta felújításába, újrafényezte őket, már csak a (részben felújított) blokkokat kellene beletenni, de már nem akar vele többet foglalkozni. Elvileg minden alkatrész megvan mindkét motorhoz s még pótalkatrészek is. Mára volt megbeszélve, hogy elmegyek, megnézem a motorokat, megalkuszunk és elhozom őket - de ma  mégsem jó az eladónak (karácsonyi rokonlátogatásra mentek pár napra). Később visszatérünk rá.