vermestibi blogjainak gyűjtőoldalát lásd a vermesmotor.blog.hu oldalon!

Verhovina 6

Verhovina 6

Néhány tisztázandó dolog, avagy mi az a moped

2015. május 05. - vermes tibi

Azt hiszem, szükséges néhány alapvető fogalmat tisztázni. Amennyire lehet. Mert elhomályosult a köztudatban (de még a motorosok és segédmotorosok között is) néhány fogalom jelentése.

Azt tapasztalom, hogy a MOPED szót senki nem eredeti jelentésének megfelelően használja. A leggyakrabban a nagykerekű, burkolat nélküli segédmotoros kerékpárokat értik rajta. Lemopedozzák például a Simsont (S 50-t és S 51-et). Aki már pontosabban használja, az a szó etimológiáját is ismeri: MOtor+PEDál=MOPED. Ebben az értelemben tehát minden pedállal ellátott segédmotoros kerékpár moped. Pedig még ez is csak félig igaz.

Mert a pedállal ellátott motorokat nem mind ugyanúgy kell kezelni. Két fajtájuk létezik ugyanis, automata váltós és kézi váltós (lábváltós értelemszerűen a pedál miatt nem lehet).

A fogalom kialakulásakor a MOPED pedállal ellátott, két sebességes, kormányváltós segédmotoros kerékpárt jelentett. Egyes márkák, pl. a Riga és Verhovina, ragaszkodtak is ezekhez a típusjellemzőkhöz. Az osztrák Puch tudomásom szerint három- és négy fokozatú váltót szerelt be egyes modelljeibe a nyolcvanas évek körül. Hogy technikailag hogy nézett ez ki, vagyis hogyan kellett kezelni a négyfokozatú kormányváltót, azt nem tudom. De egy ilyen, legalább három sebességfokozattal rendelkező gép esetén már nem volt értelme ragaszkodni a pedálhoz - mely eredetileg az elindulásnál és fentebb váltás után az alsó fordulatszám miatti erőtlenségnél biztosított segítséget - hiszen így szét lett osztva a fordulatszám-tartomány. A másik irány az volt, hogy automata váltót szereltek a pedálos motorokba, s ma már látjuk, hogy ezzel egy átmeneti típust hoztak létre a mopedek és a robogók között. Ezek a Babetta- és Suzuki EKO-típusú motorok véleményem szerint nem tekinthetők klasszikus értelemben mopedeknek, hiszen alapvetően más vezetési/kezelési technikát igényeltek. Viszont mivel elterjedtek voltak, a köznapi nyelvhasználatban leginkább hozzájuk kapcsolódott a MOPED elnevezés - némileg tévesen. Pontosabban: a szó jelentése változott meg; új tartalommal ruházódott fel.

Az eredeti jelentés szerint tehát MOPEDnek minősülnek a Riga, Verhovina, Berva, Panni, Tünde, Romet és annak alváltozata a Komár motorok pedálos modelljei. Valamint számtalan más moped is; ezeket csak mint a leggyakoribb példákat soroltam fel.

A kétfokozatú váltó, gondolom, a praktikusság jegyében született meg: kell egy, amivel elindulunk, és kell egy "utazó" sebességfokozat - mindezt a kormányváltóval még egyszerűen lehet kezelni: középen az üres, fent az egyes, lent a kettes (Komárnál, úgy tudom, fordítva). Harmadik fokozatot ide már nehezen lehetne jól kezelhető módon beépíteni. S a motorok felépítésében is a pedálhoz voltak alkalmazva: bicikliszerű ülések, nagy kerekek, pedálozható üléspozíció. Aztán elkezdtek egyre több külső jellemzőt átvenni a nagymotoroktól. 19 helyett 16 colos kerekek terjedtek el; biciklisülések helyett nagyobb szivacsozott, kényelmes, két személyes (-nek mondott) ülések; álló tank helyett megjelentek a fekvő tankok, melyek már akadályoztak a pedálozásban, de legalább gumi térdvédőket raktak rájuk oldalt, hogy ne verje szét a pedálozó a térdeit teljesen. Az üléspozíció nagyjából maradt; a Riga magas, chopperesen ívelt, és a Verhovina krosszosan magasra emelt kormányaira azért volt szükség, hogy elférjen alattuk a motoros térde akkor is, ha pedálozik. 

Aztán a Riga 16-osnál és a Verhovina 6-osnál eljött az a váltás, amivel lényegében két szék között a földre estek ezek a típusok. Megjelentek a berúgókaros modellek. Ha a berúgókar mellett harmadik sebességfokozatot (esetleg negyediket) is tettek volna a blokkokba, átalakultak volna a mopedek motorokká. De így nem tudtak azokká válni, bármennyire is ez lett volna a cél. A kétsebessége kormányváltó és a berúgókar nem csak stílusában, de kezelhetőségében sem illett össze; kialakultak ezek az életképtelen átmeneti motorok: már nem moped, de még nem motor. S a Riga és Verhovina gyár hiába próbálkozott tovább; nem jó irányba indult el: lábváltót szereltek a Riga Deltára és a Kárpátira - de továbbra is ragaszkodtak a két sebességfokozathoz.

A MOPED tehát vezetési/kezelési módhoz kapcsolódik, nem pedig a pedálok jelenlétéhez.  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://verhovina6.blog.hu/api/trackback/id/tr97433424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása